A második világháború pusztítása, a megszálló szovjet hadsereg ellátásának kényszere, a jóvátételi kötelezettségek, valamint a világ addigi legnagyobb mértékű inflációja romba döntötte Magyarország gazdaságát. A szovjet megszállók nyersanyag- és erőforrásraktárként tekintettek hazánkra, és tisztában voltak vele: akkor tudják a legkönnyebben kiaknázni az adottságaiban rejlő lehetőségeket, ha rákényszerítik a saját gazdasági-politikai elképzelésüket. Ezen törekvésük egybeesett a Magyar Kommunista Párt érdekeivel, amelynek hathatós segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a jogszabályok átalakításával, a nyomozó szervek feletti irányítás és ellenőrzés megszerzésével, a bíróságok szervezetének megváltoztatásával és a személyi állomány cseréjével közelebb kerüljön fő céljaihoz, a társadalom szerkezetének átalakításához és ezen keresztül a hatalom megszerzéséhez. A kommunisták a megszállók támogatásával, vélt vagy valós ellenfeleikkel leszámolva alapozták meg az általuk népi demokráciának nevezett pártállami diktatúrát.