A kötetben olvasható dialógusok Vasadi Péter és Végh Attila megértési kísérletei. Két költő-esszéista egymásra méri világát, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a két belső dialógustér összelobbanjon, és előálljon az a helyzet, amelyet az egyszerűség kedvéért úgy nevezünk: együttlét. Fellobban mértékre, kialszik mértékre. Szokatlan és ismerős szellemtér ez. Amíg szokatlan, addig lesz szükség ilyen kötetekre. Amíg ismerős, addig van remény.