Gárdonyi egyik legművészibb alkotása, egy tragédia lélektana, melyben az idős főszereplőt a saját családja forgatja ki vagyonából, s kergeti öngyilkosságba. A regény egyben kiváló társadalomrajz is a századelő magyarországi viszonyairól, illetőleg a vidék–főváros ellentétről, a pusztuló dzsentriről valamint a polgárság felemás arcáról. A polgárság félműveltségével, kapzsiságával szemben a vidékről jött, elmagányosodott, becsapott öregúr az egyetlen „tiszta lélek”, aki megcsalva, megalázva lép ki ebből az elviselhetetlen világból. Borsódy Eszter grafikáival.