A Parmenidész a filozófia egyik legkülönösebb és legenigmatikusabb műve. Nemcsak dramaturgiája és filozófiai programja, hanem nyelve is dadaista.
Mintha ezzel is azt jelezné, hogy gondolkodni csak a nyelv határainak kitapogatásával, feszegetésével, felszámolásával és egy új, adekvát, ám végső soron megvalósíthatatlan nyelv megteremtésével érdemes.

A jegyzeteket és az utószót Bárány István írta