Az 1880-ban talált, tizennégy késő bronzkori kardot tartalmazó podheringi leletegyüttes a Kárpát-medence egyik legjelentősebb karddepója - azaz rituális céllal egyidejűleg a földbe helyezett fegyverek csoportja. A szerző részletesen bemutatja a kimagasló technikai tudással elkészített kardokat: anyagukat, típusaikat és díszítésüket. Kötete azonban sokkal többet nyújt egy leletegyüttes ismertetésénél: mesél a bronzkori kard mint fegyvertípus kialakulásáról, készítéstechnológiájáról és használatáról, és számot ad a bronzkori kardokhoz kötődő, mára már homályba veszett temetkezési és áldozati rítusokról. Az olvasó előtt megelevenedik az olykor meglehetősen kegyetlen bronzkori csaták és ostromok világa és a korabeli harcosok élete, akik háromezer évvel ezelőtt e kardokat titokzatos okból a földbe rejtették.