E könyv tárgya a végjátékvezetés taktikai lehetőségeinek módszeres áttekintése. Mint ilyen, nem támaszkodik mintának tekinthető elődökre, csupán részleges kísérletekre. Kísérlet csupán ez a munka is, ezért sem teljességre, sem tökéletes rendszerességre nem tart igényt. Az olvasó hiába keresi azokat a megszokott fejezetcímeket, amelyek a végjátéktankönyvek mindegyikének beosztási sémáját szinte már előírásszerűen megadják. Lehet, hogy emiatt nehezebb lesz az áttekintés, szokatlanabb a beosztás. Az pedig egészen biztos, hogy egy konkrét függő játszma alaposabb kielemzéséhez a tartalomjegyzék végigböngészése után nem fog tudni gyors segítséget nyújtó mintapéldát fellapozni.