Ismertető: Az első kiadás úgy határozza meg az elméleti villamosságtan témakörét, hogy az egyrészt a villamos jelenségeket kormányzó alaptörvények általános elvi kérdéseivel, azok logikai kapcsolatával, a belőlük levonható egészen általános következtetésekkel foglalkozik, másrészt konkrét gyakorlati kérdéseket is tárgyal, ha azok a „szokottnál nagyobb” matematikai apparátust igényelnek. Az elméleti villamosságtan tehát a fizika elektrodinamikájának és a technikai részletproblémáknak valamilyen arányú ötvözete. A könyv ezen negyedik kiadása csakúgy mint az előző kiadásai, ehhez a célkitűzéshez igyekszik tartani magát, de éppen a célkitűzés állandósága követeli meg a tartalom állandó változtatását. Gondoljunk csak arra, hogy a hallgatók matematikai felkészültsége egyre jobb lesz, így a bonyolult matematikai apparátus fogalma egyre jobban eltolódik, egyre több ismeretet vehetünk adottnak. Így egyes részek elhanyagolhatók. Ugyanakkor újabb matematikai diszciplínák kerülnek a technikai számításoknál az előtérbe, amelyek még nem szerepelnek az egyetemi matematika oktatásban. Ezek ismertetését – egy időre legalábbis – fel kell venni a könyvbe.
Ugyanakkor állandóan változik az elvi, fizikai elektrodinamikának nevezhető rész: a relativisztikus elektrodinamika is lassan-lassan mérnöki tudományággá válik, sőt a kvantum-elektrodinamikának is vannak gyakorlati vonatkozásai.- További ismertető: "Belelapozás".